Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Micháel-korszakról

2009.09.29
Tandari Éva: Szavak a Csendben…
XII. kötet /részlet/

   Az általatok „Micháel-korszak”-nak nevezett Kor nem most vette kezdetét: de kezdettől tart, amiként már erről is olvashattál e sorozat IX. kötetének 94. oldalán:
   „És lőn az égben viaskodás: Mihály és az ő angyalai viaskodnak vala a sárkánnyal; és a sárkány is viaskodik vala és az ő angyalai” a Fent világainak, Miháelnek, s az irányítása alatt álló Szellemvilágnak mindennapos küzdelmét mutatja, azt, amelyet a Krisztusi kortól az Idők végezetéig, vagyis a hamarosan bekövetkező történésekig vívunk. A mi „fegyverünk” minden tiszta Tanítás, amellyel szemeiteket igyekszünk kinyitni, míg az ellentét fegyvere a tév-tanítások tömkelege, de azon fizikai elemek is, amelyek az ő alantas céljait szolgálják.”
   Ez a kis idézet, amelyet most az említett IX. kötetből emeltettem át, a Jelenések könyvének egy magyarázata. A kezdettől tart tehát az a harc, amely a Krisztusi korban teljesedett ki igazán, amikortól is a „sárkány”; vagyis Satana legyőzetett az ÚR KRISZTUS által. E harc a Fent Világában élők, s a mélység fejedelme közt zajlik, de zajlik a ti világaitokban is, mindenütt, ahol még szemben áll egymással a jó és a rossz, egyként adva a Tudatnak a késztetést, amelynek magának kell tudnia választani a két, egymással szemben álló Erő közt.
   A harc, s ez természetes is, most, a dimenzióváltás előtti korban éri el tetőfokát (s tán épp ezért nevezik egyes Testvéreink „Micháel-korszaknak”), s majdan, már a harmadik Emberiség korában, az Ezeréves Birodalmat követően, amikor is a sátán egy utolsó erőpróbát tehet, hogy akikben gyenge még az Istennek Ereje, azt megkísértvén, megpróbálja a maga oldalára állítani. A harcot azonban ne akként képzeljétek el, hogy Micháel valósággal is lángpallossal áll az ellentéttel szemben, hisz ITT nincs, és nem is lehetne semminő fegyver, de még a ti értelmezéstek szerinti harc puszta gondolata sem létezik!
   És ha mégis harcnak kell, hogy nevezzétek, csakis akként, mint a Szeretet és a gyűlölet összecsapását, vagyis azok egymásra ható Erőinek megmérettetését, amely éppen hogy a ti Tudatotokban és szellemi Én-részeitekben megy végbe, hisz amiként az imént mondottam, ti kell válasszatok a két Erő között: melyiket fogadjátok el, s követitek, s melyik lesz az, amelyet elvettek magatoktól.
   E harcban azonban nem csak Micháel van segítségetekre: de a Fent Szintjein mindahányan igyekszünk mind több Szeretet-energiát áramoltatni felétek, hogy azok használatával a még bennetek lévő, s az alsó világból ellenetek támadó negatív erőket már e Szeretet energiából (is) meríthetve legyetek képesek legyőzni.
   Igen, gyermekeim, a harcot ti magatok kell megvívjátok, s nem valamely Mennyei szinten élő kell azt bevégezze helyettetek, még csak nem is egy Mennyei Sereg, s kiváltképp nem akként, amiként azt magatok elgondoljátok. A Mi harcunk csak akként lehet Teértetek, hogy az alááramoltatott pozitív energia befogadására és használatára törekszünk megtanítani benneteket, éspedig a magatok szintjének legfelső fokán.
   A pozitív energiát azonban nem csak felétek áramoltatjuk, de már a tiéteknél mélyebb szintek felé is, hogy annak segítségével mindinkább felülírjuk az ellentét által felközvetített negatív energiát. S éppen a harc eme része az, amely bizonyos értelemben az általatok Micháelnek nevezett Testvérünk közreműködésével, azaz irányításával megy végbe, miként mondtam, a bukás, s még pontosabban a Visszatérés folyamatának legelső pillanatától. Ekként ez az Ő vállalása véletek: a Mennyei Szintekről eltávolodott Testvérekkel, s Testvérekért, ekként tehát a Fizikai Világokon testekbe öltözöttekkel, hisz ti ott, azokon a szinteken kell megvívjátok ama harc reátok eső részét. Micháel mindenkor az ÚR irányításával végzi a reá eső feladatot, vagy inkább Vállalást, amiként mindenki, aki ITT feladatot vállalt a ti mielőbbi Visszatéréstek elősegítéséért: magam is, és még számtalan Testvérünk.
   Amiként mondtam, én a Tanításokat, s az Útmutatót adom kezetekbe, amelyet a Szeretet Istene enged kezetekbe adnom, éspedig a Természet törvényének, az Igazság törvényének, s a Kegyelem Törvényének betartásával, s ezeket a Törvényeket egybefogó Szeretet Törvényének, a Legfelsőbb rendű TÖRVÉNYNEK, s mindeme TÖRVÉNYEK Bennem megszólaló késztetésének teljes és tökéletes megvalósításával, betöltésével az ÚR Krisztus Kegyelméből, az Ő engedélyével, és segítségével, valamint Atyánk, és az Áldott Anya: Szentlélek Mária felbecsülhetetlen értékű támogatásával és segítségével.
   Ez a harc tehát a Szeretet Erejének leközvetítését jelenti, ami az egyetlen valóságosan is hatásos „fegyver” az ellentéttel szemben, s amely (ha képszerűen akarom ábrázolni) valósággal is akként hasít a mélység gyűlöletbe dermedt Világaiba, mint jéghegybe a lángpallos, mind többeket és többeket „olvasztva ki”, vagyis szabadítva ki a gyűlölet jéghegyeiben szenvedő, s már a Szeretet Lángját megérezni képes szellemek közül. A KRISZTUSI Szeretet jegyében és nevében adom én magam is kezetekbe mindazon Tanításokat és instrukciókat, de még az egyes intelmeket is, amelyeket átadnom engedtetett, s magam is az ÚR szavai és rendelései szerint cselekszem, hisz a Szeretet és a Bölcsesség elválaszthatatlanok, amiként elválaszthatatlan a gyűlölet és a balgaság, hisz hát magatok is balgák voltatok (s ezt már ti magatok is képessé váltatok belátni!), amikor elfordulva A TEREMTŐ EGY-ség Szeretetének édes, és meleg Fényétől mindinkább alámerítkeztetek ama sötétségbe, amely mindmáig fogságában tart benneteket.
   A Valóság értelmében tehát nem nevezhetnénk ama korszakot „Micháel-korszak”-nak még akkor sem, ha a harc most a legerősebb, mert hisz most a legnagyobb a tét is, éspedig mindannyiótok számára, akik az alanti világ-képzet foglyai vagytok, kezdvén a legkisebbtől a legnagyobbig teközületek. Ekként inkább azt mondanám: a dimenzióváltás előtti utolsó, azaz a Krisztusi Korszakot élitek, és azt kell már mindinkább megélnetek, akként, hogy már a Szeretet Törvényvilágába igyekeztek mind tökéletesebben beilleszkedni.
   Minthogy erről fog szólani következő munkánk, itt és most nem térek ki rá bővebben. De annyit még hadd mondjak el néked is, és még igen sok Testvérünknek intelmül: már erre koncentráljatok magatok is, s ezt töltsétek be önmagatok mértékéhez mérve Tökéletesen. Ehhez azonban az is szükségeltetik, hogy ne a földi utak és nézetek minden áron való kikutatására törekedjetek: kiváltképp ti, akik már az Útra tértetek! A sokféle irány, s a sok, egymásnak gyakorta élesen ellentmondó „igazság” sokfelé is szaggatja Szellemi Erőiteket, megterheli testetek, lelketek és elvonzza szellemi Én-részeitek energiáját, amely ekként a Tudattal szembeni harcra, s nem az Ön-építésre, nem a maga fejlődésére fordítja az arra magával vitt ERŐT. Mert bizony, ez ekként van, s ezt magatok is érzitek, ha a szint milyensége végett még elsődleges jelleggel a testi túlterheltséget is érzékelitek: a lelkit s a Szellemit már majd Távozástok percén, Visszatéréskor, s már azt követően fogjátok csak igazán érezhetni!
   Szabadítsátok fel hát végre magatokat a Tudat kíváncsiságának igazából sehová sem vezető, mert semmit, csak a kíváncsiság megelégíttetésének pillanatnyi örömét adhatva, és tegyétek le vállaitokról a fölös' terhet, hogy egészen Krisztuséi lehessetek, már csak az Ő édes Igáját viselve, s az Ő Kincse: A BÖLCS SZERETET után nyújtva ki a te kezeiteket, hogy abba fogódzatok, s abból merítsetek, hogy már arra támaszkodva végre igazán a Fényre emelkedhessetek.

* * *

LETÖLTÉS